Algéria április 14-én felszólította a francia nagykövetség 12 dolgozóját, hagyják el az ország területét 48 órán belül.
Erre Párizs a reciprocitás elvére alapozva válaszolt: szintén kiutasított 12 algériai diplomáciai képviselőt.
Les autorités algériennes ont choisi l’escalade: nous répliquons comme annoncé. En réponse à leur décision injustifiée et incompréhensible, nous expulsons 12 agents algériens et rappelons pour consultations notre ambassadeur. Le dialogue, toujours, mais pas à sens unique.
— Jean-Noël Barrot (@jnbarrot) April 15, 2025
A francia külügyminiszter április 15-i X posztja, melyben bejelentette a válaszlépést és a francia nagykövet hazarendelését
Az ügy közvetlen előzménye, hogy április 12-én a francia hatóságok őrizetbe vettek egy algériai konzulátusi alkalmazottat Créteil-ben, akit egy ellenzéki algériai influenszer, Amir DZ, Franciaországban történt elrablásával vádolnak. Ez majd’ egy éve, 2024. áprilisában történt. A Párizsban élő, menedékjoggal rendelkező, rendszerkritikus férfit végül egy erdőben engedték szabadon.
Az összetűzés nem is jöhetett volna rosszabbkor, ugyanis a két ország kapcsolatai éppen rendeződni látszódtak az elmúlt viharos hónapok után, hiszen a francia külügyminiszter és az algériai elnök, Abdelmadjid Tebboune, épp korábban tárgyaltak Algírban a kapcsolatok rendezéséről.
Az ellentétek ebben az ügyben tavaly kezdődtek, amikor a francia elnök, Emmanuel Macron elismerte Marokkó szuverenitását a mindig is vitatott Nyugat-Szahara ügyében. Algéria ezzel szemben, Polisario-t és a terület teljes függetlenségét támogatja, így ez mosolyszünetet eredményezett a két ország között.
A geopolitikai mellett, a migráció kérdése is feszültségforrás, ezen a területen ugyanis Algéria gyakran nem működik együtt Franciaországgal. Sőt, több esetben is akadályozta a franciákat abban, hogy veszélyesnek minősített algériai állampolgárokat kiutasítsanak területükről.
A diplomáciai ellentétek kihatással vannak a gazdasági életre is, ugyanis több kulcs szektorban, például a mezőgazdaságban, függesztettek fel projekteket, a politikai feszültségekre hivatkozva. A gazdasági mutatók is összességében csökkenést mutatnak a két ország kereskedelmében az utóbbi években, amelyhez a politikai instabilitás jelentősen hozzájárult.
Adatok forrása: OEC
Többen látják a legmélyebb pontnak 1962 óta a két állam kapcsolatában a jelenlegi konfliktust. Vajon tényleg ennyire rossz a helyzet?
A francia-algériai viszonyról elmondható, hogy mindig is hullámzó volt az eviani egyezmény után. Az utóbbi hónapokban azonban az ellentétek olyan mértékben megszaporodtak, hogy mára úgy tűnhet, mintha a két kormány teljesen elbeszélne egymás mellett. Algéria narratívája szerint Franciaország megsértette a letartóztatással a mentelmi jogot, csakhogy ezzel szemben a sajtószabadság és a nemzetbiztonság komplett veszélyeztetése áll.
Az elkövetkező tárgyalások kulcsfontosságúak lehetnek az EU szempontjából is, hiszen nem csak a franciák számára jelentős gazdasági partner Algéria. Így akár a napokban aláírt zöld energiáról szóló megállapodást is felülírhatja a kialakult helyzet.
Szemlézte: Kovács Emese
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
