Izrael márciusban újrakezdett gázai hadjárata óta most vannak a legközelebb a felek az újabb tűzszünet megkötéséhez, a Hamász azonban — bár nem utasította el — „elfogadhatatlan” feltételekkel egészítette ki az amerikai javaslatot, miközben mindkét oldalon egyre tarthatatlanabb a helyzet.
Május 29-én kapta meg a Hamász az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottjának, Steve Witkoff-nak a 13 pontos tűzszünet-javaslatát, melyet az izraeli fél már jóváhagyott. A terv keretet kíván adni a tartós tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalásokhoz, amelyek során a felek megegyezhetnek a háború befejezéséhez szükséges további részletekről. Ezek a tárgyalások a tervek szerint rögtön, a tűzszünet első napján megkezdődnének, ehhez pedig már csak a Hamász beleegyezése hiányzik.
Az így életbe lépő ideiglenes, 60 napos tűzszünet során a Hamász két részletben engedné el az október 7-i terrortámadás óta még fogvatartott túszok felét:
10 még életben lévő, valamint további 18 túsz holttestét adná vissza a hozzátartozóknak, cserébe Izrael pedig 125 életfogytiglanra ítélt foglyot és további 1111 gázai fogvatartottat engedne el, valamint 180, időközben elhunyt gázai holttestét szállítaná vissza. A fogolycserét követően a Hamász bizonyítékokat szolgáltat a hátramaradó 30 túsz állapota felől, amelyért cserébe Izrael is nyilvánosságra hozza azoknak a palesztin foglyoknak a számát és állapotát, akiket az október 7-i terrortámadást követően fogtak el.
Továbbá a megegyezést követően nagy mennyiségű, azonnali humanitárius segélyszállítmány érkezne a háború sújtotta övezetbe, miközben az izraeli hadsereg részlegesen kivonulna bizonyos területekről.
Mindeközben azonban az izraeli hadsereg folytatta a gázai offenzívát és egy héttel korábban még arról beszélt, hogy két hónapon belül elfoglalhatja az övezet 75%-át, „megtisztítva” azt a Hamász terrorszervezet tevékenységétől. Ezen kívül az övezetbe történő segélyszállítmányozás is átszervezésre került, mivel a segélyeket korábban többször a Hamász kaparintotta meg, azokat támogatói között vagy pénzért szétosztva.
A Hamász így válaszában többek között a humanitárius segélyezés új rendszerét kifogásolta,
amely a korábbi útvonalaktól és gyakorlattól eltérve, ellenőrzött elosztó központokon keresztül folytatná a polgári lakosság segélyezését. 11 hétnyi izraeli blokádot követően május 19-én már részlegesen újraindult az amerikai támogatással kidolgozott humanitárius segítségnyújtás, amelyre jelenleg a sok esetben éhező gázai lakosságnak talán nagyobb szüksége van, mint valaha. A háború miatt nehezebben megközelíthető, adminisztratívan ellenőrzött központi elosztást azonban több szervezet, köztük az ENSZ is kritizálta.
A tűzszüneti javaslatra adott válaszát követően a Hamász azzal vádolta az izraeli hadsereget, hogy az egyik elosztó központnál összegyűlt tömegre lőtt, a segélyezéssel újonnan megbízott Gázai Humanitárius Alapítvány azonban a kérdéses időpontban rögzített videókkal bizonyítja a hírek alaptalanságát. A palesztin Vörös Kereszt azt azonban megerősítette, hogy lövöldözős incidens történhetett a nagyszámú sérültekről és halálos áldozatokról szóló kórházi jelentések alapján. Később az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egy másik videót közölt a segélyközpontnál gyülekező tömegbe lövő gázai gépfegyveres férfiról. Mind az eset, mind a riportok és a közzétett videók további kivizsgálást igényelnek, a helyzet azonban jól mutatja az új segélyközpontok körüli feszültségeket.
A segélyezés korábbi rendszerére való visszaállás mellett a Hamász a túszok lépcsőzetes szabadon engedését követelte a korábbi tűzszüneti megállapodáshoz hasonlóan, melynek keretében többnyire hármasával, ceremónia keretében engedte el a túszokat, komoly pszichológiai nyomást gyakorolva ezzel az izraeli társadalomra, valamint garanciát kért az izraeli hadsereg kivonulására és a háború befejezésére. Ezzel szemben
az izraeli vezetés jelenlegi álláspontja alapján a háború végleges befejezésének feltétele az összes túsz elengedése, a Hamász lefegyverzése és kormányzásának felszámolása.
Steve Witkoff a Hamász javaslatát teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, azzal vádolva a szervezetet, hogy „visszafelé visz” a megoldástól. A háború befejezéséhez szükséges tárgyalások ugyanis éppen a 60 napos tűzszünettel és fogyolycserével kezdődhetnének meg, az Izrael számára elfogadhatatlan feltételeivel azonban a terrorszervezet patthelyzetet teremthet, miközben az alkupozíciója folyamatosan romlik. A háború során Izrael sikeresen likvidálta a vezetés nagy részét, köztük éppen az elmúlt napokban az alakulat legendás vezetője, Jahja Szinvár helyére lépő öccsét, Mohamed Szinvárt. A mérhetetlenül szenvedő gázai népesség körében szintén jelentősen csökkent a Hamász támogatottsága, különösen a harcok májusi kiújulását követően.
Az idő azonban Izraelt is szorítja. A még fogvatartott túszok immár több mint 600 napja vannak a Hamász fogságában, és közülük összesen még 20-an lehetnek életben.
A korábbi tűzszünet során hazajutott túszok közül szinte mindenki kínzásokról, zaklatásról, bántalmazásról és borzalmas körülményekről számolt be, tovább fokozva a kétségbeesett hozzátartozók aggodalmait, akik egy következő „Schindler listájának” nevezték a megállapodási javaslatot, mivel az nem biztosítja mind az 58 túsz elengedését, végveszélybe sodorva a még élő, hátramaradó túszokat.
You can count the seconds,
— Bring Them Home Now (@bringhomenow) June 1, 2025
You can count the minutes,
You can count the hours.
No matter how you count, it’s been way too long.
604 days too long.
They must all come home. Now! ????️#UntilTheLastHostage #BringThemHomeNow pic.twitter.com/ticAuywbsS
A napokban több ezren tüntettek a részleges megállapodás és a Netanjahu kormány háborúpárti politikája ellen, egyes közvélemény-kutatások szerint a háború kezdete óta országszerte megváltozott az izraeli társadalom hozzáállása a háborúhoz és még a kormánypárti szavazók többsége is inkább annak lezárását részesíti előnyben a túszok átengedéséért cserébe.
Azonban nem csak a belpolitikai helyzet állítja kihívás elé az izraeli vezetést.
Ahogy erről korábban már írtunk, az elhúzódó nukleáris egyezkedés az Egyesült Államok és Irán között meghatározó Izrael számára. Miközben az idő rendkívül sürget amerikai részről a mielőbbi megállapodáson van a hangsúly, Izrael számára egyre inkább csak egy, az iráni atomprogramot drasztikusan korlátozó egyezmény lenne elfogadható. A helyzetet tovább fokozva szinte mindennaposak az iráni rezsim által támogatott húszi-lázadók rakétatámadásai a zsidó állammal szemben.
A közel-keleti izraeli konfliktus tehát még messze van a békétől.
Habár egy a Hamásszal kötött tűzszüneti megállapodásra sor kerülhet a közeljövőben, Izrael jelenleg elég nagy katonai fölényben van az övezetben ahhoz, hogy csak úgy, a Hamász megsemmisítése nélkül feladja a megszerzett állásait. Kérdéses azonban, mit eredményez, ha a Hamász eljut egy olyan pontra, ahol úgy érezheti, nincs vesztenivalója, illetve, ha az lesz a legrosszabb forgatókönyv a számára, hogy megadja magát Izraelnek, ami nem lenne elég „méltóságteljes távozás”. Így, ha meg is születik az Amerikai Egyesült Államok által szorgalmazott megállapodás - amely akár az Iránnal kötendő egyezményben is kulcsszerepet játszhat - a konfliktusban legérintettebb felek számára a javaslat nem jelent végső megoldást, így sokkal inkább csak stratégiai időnyeréssel, illetve átmeneti, csekély fellélegzéssel szolgálhat mind a túszok, mind a palesztin civil lakosság számára.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
