Az amerikai kormány által kivetett tarifák alól több állam; köztük Oroszország, Mexikó és Kanada is mentességet élvez.
Az idei év egyik legjelentősebb pillanata Donald Trump április 2-i beszéde volt, amelyben kihirdette az USA gazdasági függetlenségét elősegítő tarifákat. A Fehér Ház rózsakertjében a republikánus elnök arról beszélt, hogy az újonnan meghozott törekvések
célja a magas árak és a kereskedelmi deficit csökkentése, a hazai ipari bázisok újjáépítése, valamint a külföldi gyárak amerikai területekre való áttelepítése.
A kormány által kiszabott egyik adó az összes behozott árura vonatkozó 10%-os általános importvám, a másik pedig az ország kereskedelmi partnereire irányuló reciprokális tarifa. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozása és a hazai iparágak védelmének érdekében az egymással kereskedő országok egyforma mértékű adót vetnek ki az általuk behozott termékeikre.
A Trump-kormány intézkedései azon elképzelésre alapulnak, hogy az amerikai vállalkozások hátrányt szenvednek el a nemzetközi piacokon az egyenlőtlen kereskedelmi politika miatt. Ennek fényében az adókkal
a hazai ipartermelés ösztönzését és a kereskedelmi tárgyalásokon való befolyás növelését célozták meg.
Forrás: The Guardian
Fontos kiemelni, hogy az USA a nemzetközi rendszeren belül 11 államra; köztük Oroszországra, Kanadára és Mexikóra; nem vetett ki vámot. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára szerint az orosz-ukrán háború során meghozott szankciókkal a föderációt már „kizárták minden értelmes kereskedelemből”, emiatt hagyták ki őket. A kijelentés azonban gazdaságilag nem állja meg teljesen a helyét, mivel a két ország közti kereskedelem ugyan az egytizedére csökkent, de a stratégiai fontosságú árukat, mint a műtárgyát és a szervetlen vegyületeket, az USA továbbra is importálja.
A „szimbolikus jellegű engedékenységet” érdemes politikai oldalról is megtekinteni, ugyanis a rijádi béketárgyalás után elmondható, hogy
a háborút a két nagyhatalom közösen fogja lezárni. Emiatt a Trump adminisztráció számára stratégiailag és külpolitikailag is illogikus lenne vámokat kivetni a tárgyalópartnerére.
???????????????????????? The US did not impose new tariffs on Russia and Belarus, — Le Monde
— Savchenko Volodymyr (@SavchenkoReview) April 3, 2025
The White House says that "American sanctions are already preventing any significant trade with Russia," but in fact, the US-Russia trade balance in 2024 was about $3.5 billion. This is more than with… pic.twitter.com/mvGjDGsDcE
Kanada és Mexikó vámmentességére hasonló magyarázatot lehet adni, mivel az illegális migráció és a fentanyl-csempészet sikertelen visszaszorítása miatt már az USA a termékeikre 25%-os tarifákat hirdetett ki. Chris Tang, a kaliforniai egyetem professzora azt mondta, hogy a három ország gazdasági összefüggése miatt a mentességük a jövőre való tekintettel pozitívan tud hatni a fokozódó kereskedelmi feszültségeik enyhítésében.
A kereskedelmi tárgyalások miatt a kivetett vámokat ugyan levitték 10%-ra, Kínánál viszont a korábbi értéket felemelték 125%, majd 245%-ra. Bár a kormány szerint ez egy előre megtervezett lépés volt, az előrejelzések szerint a tarifák az év második felében recesszióval és magas munkanélküliséggel párosuló magas inflációt, egyszóval stagflációt idézhet elő.
Összegzésként elmondható, hogy az amerikai tarifák a szabadkereskedelmi megállapodások és kapcsolatok megrontásával, a nemzeti valuták legyengítésével, valamint a vámmentességekkel nagymértékű világpiaci problémákat okoztak elő, amelyek hosszú távon elővetíti egy potenciális kereskedelmi háború kirobbanását.
Amennyiben a Trump-adminisztráció el akarja kerülni ennek a diplomáciai és gazdasági katasztrófának a kirobbanását, úgy minél előbb vissza kell vonnia az intézkedéseit és egy sokkal átgondoltabb gazdaságpolitikát kell folytatnia a jövőben.
Szemlézte: Boronkay Máté
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
