Új világrend küszöbén: a Türk Államok Szervezete és Magyarország

 The Organization of Turkic States (OTS) and Hungary in the New Emerging World Order címmel rendeztünk konferenciát április utolsó napján a Lónyay-Hatvany villában. A rendezvény aktualitását a Türk Államok Szervezete (OTS) geopolitikai szerepének növekedése, valamint Magyarország keleti nyitásának stratégiai érdekérvényesítési lehetőségei voltak.

Az eszemecserén nyitóbeszédet mondott John O'Sullivan, intézetünk elnöke, majd  felszólalt Őexc. Kubanychbek Omuraliev, az OTS főtitkára; Robert Palladino, az Egyesült Államok magyarországi ügyvivője; Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára; Kiss István, a Danube Institute igazgatója; Hendrich Balázs, az OTS Magyarországi Képviseleti Irodájának ügyvezető igazgatója, valamint Dr. Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Őexcellenciája Kubanychbek Omuraliev előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ geopolitikai erőviszonyai átrendeződnek, és az OTS olyan platformként jelenik meg, amely nemcsak kulturális közösséget, hanem biztonságpolitikai és gazdasági együttműködést is biztosít a feleknek. Kiemelte, hogy Magyarország szerepe – keleti nyitásának eredményeként – nem csupán szimbolikus: aktív partnerként vesz részt a szervezet munkájában. A főtitkár hangsúlyozta a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram kiemelkedő szerepét, az OTS gazdasági növekedését, valamint a május 21-ére tervezett budapesti informális csúcstalálkozó történelmi jelentőségét is. Úgy fogalmazott: az OTS célja nemcsak a kormányok összekapcsolása, hanem a népek közös jövőjének építése.

Robert Palladino kiemelte, hogy az Egyesült Államok stratégiai szövetségesként tekint Magyarországra, amely egyszerre képes értékalapú és pragmatikus külpolitikát folytatni. Arról is beszélt, hogy az OTS egyre fontosabb szereplője az eurázsiai stabilitásnak és a gazdasági összekapcsolódásnak, amit az USA is figyelemmel kísér. Palladino szerint a Trump-adminisztráció célja nem az egyoldalúság, hanem az erős és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok kiépítése. A geopolitikai kihívások, így az orosz–ukrán háború és Kína gazdasági terjeszkedése közepette Magyarország példája azt mutatja, hogy a szuverenitás és a nyitottság nem kizárják, hanem erősítik egymást.

Ugrósdy Márton beszédében történelmi és stratégiai kontextusba helyezte Magyarország OTS-ben betöltött szerepét. A geopolitikai realitások és az identitásalapú külpolitika szükségességét hangsúlyozta, utalva MacKinder híres elméletére, miszerint aki uralja Közép-Ázsiát, az uralja a világot is. Magyarország keleti nyitását egy "bottom-up", azaz rugalmas és nem ideológiai alapokon nyugvó külpolitikai modellként mutatta be, aminek célja a gazdasági lehetőségek kiaknázása. Kiemelte a magyar–türk kapcsolatok történelmi fontosságát, a kulturális rokonságot és a közös értékeket: család, hagyomány, nemzeti szuverenitás. Véleménye szerint az EU-nak az USA-hoz hasonló pragmatikus hozzáállást kellene tanúsítania a térségben.

Kiss István a konferenciát záró panelbeszélgetésben – amelyet kutatónk, Ibrahim Mammadov moderált –, hangsúlyozta, hogy Magyarország már évekkel ezelőtt felismerte a türk világ stratégiai jelentőségét, és vállalta a politikai kockázatot a keleti nyitás érdekében. Rávilágított, hogy a nyugati partnerek sokáig szkeptikusan tekintettek erre az irányvonalra, ám a háborús válságok és az energiafüggőség következtében mára ők is hasonló együttműködési lehetőségeket keresnek Azerbajdzsánban és Közép-Ázsiában. Kiss szerint a magyar külpolitika célja nem egy szövetségi rendszer elhagyása, hanem annak gazdagítása és új perspektívák megjelenítése.